Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


10. tétel

2009.10.23

10. Tétel
Nyelvi szintek- A magán-és mássalhangzók rendszere, a hangok találkozása és helyesírásuk
Feladat: sorolja fel a magán-és mássalhangzótörvényket
jellemzőikkel!

MAGÁNHANGZÓK

Magánhangzó: a tüdőből kiáramló levegő akadálytalanul távozik a szájüregből, miközben megrezegteti a hangszálakat. Szótag alkotó erejük van.

14 darab magánhangzó van: a, á, u, ú, o, ó, e, é, i, í, ü, ű, ö, ő

Csoportosításuk:

-          időtartam szerint: hosszú ( á, ú, ó, é, í, ű, ő )
                                  rövid ( a, u, o, e, i, ü, ö )

-          nyelv vízszintes mozgása szerint:előre tolt ( veláris )- a magas magánhangzók /teniszütő/
                                             hátratolt ( palatális )- a mély magánhangzók /autó/

-          állkapocs nyitásszöge szerint: zárt ( i, í, u, ú, ü, ű )
                                                       félig zárt ( é, o, ó, ö, ő )
                                                       nyílt ( a, e )
                                                       igen nyílt ( á )

-          nyelv függőleges mozgása szerint:  felső ( i, í, u, ú, ü, ű )
                                                                középső ( é, o, ó, ö, ő )
                                                                alsó ( a, e )
                                                                legalsó ( á )

-          ajakműködés szerint : ajakréses
                                         ajakkerekítéses

TÖRVÉNYEK

 

1.    Hangrend szerint (magas hangrendűhöz magas, mélyhez mély hangrendű toldalék )

 

2.    Illeszkedés szerint ( magas hangrendűhöz magas, mélyhez mély, vegyeshez   általában mély hangrendű toldalék járul )

 

3.    Hiátus törvény: vannak olyan szavaink, melyek magánhangzói között hang űr keletkezik, s ezt a magyar nyelv egy „j” hanggal helyettesíti ( pl.: tea, fiú, óriás, kamion )

 

4.    Illeszkedés- toldalékok:

 


                 - egyalakú: -ig, -ért, -kor ( NINCS ILLESZKEDÉS! )


                 - kétalakú: -ba/-be, -ban/-ben, -tól/-től, -ról/-ről, -nál/-nél, stb ( HANGREND
                                       SZERINTI ILLESZKEDÉS! )


                - háromalakú:
          HANGREND SZERINTI ILL.         AJAKMŰKÖDÉS szerinti ill.


                               - on                                                        - en, -ön
                               - hoz                                                      - hez, -höz

 

 

 

 

 

MÁSSALHANGZÓK

 

Mássalhangzó: a tüdőből kiáramló levegőt a szájüregben található szervek ( ajkak, fogak, nyelv, szájpadlás, ínyvitrola ) megakadályozzák.

 

Zöngés- zöngétlen párok: B-P; D-T; G-K; V-F; Z-SZ; ZS-S; DZ-C; DZS-CS; GY-TY

Orrhangok: m, n, ny

Folyékony hangok (likvidák): l, ly

Gégehang: h

 

                                                           TÖRVÉNYEK

 

 

I.              Részleges hasonluás:

-          zöngésség szerinti részleges hasonlulás: * zöngéssé válás ( biciklià”bicigli” )
                                                                         * zöngételnítés ( fűzfa
à „fűszfa” )

-          képzés helye szerinti részleges hasonulás: np, mb, nb, mp ( színpad-->”szímpad”)

 

II.            Teljes hasonulás:

-          írásban jelölt ( kés + vel = késsel )

-          írásban nem jelölt ( anyja -->nny --> „annya” )

 

 

III.           Összeolvadás:

-          fonja--> nny--> „fonnya”

-          tudsz--> cc--> „tucc”

-          KÉT KÜLÖNBÖZŐ MÁSSALHANGZÓBÓL LESZ EGY HARMADIK!

 

IV.          Rövidülés:

-          varrta--> „varta”

-          tollbamondás--> „tolbamondás”

-          jobbra--> „jobra”

 

V.            Nyúlás:

-          lesz--> „lesz”

-          egyes--> „eggyes”

-          együtt--> „együtt”

 

VI.          Kiesés:

-          általában a „d” és a „t” hangok esetében ( mondtaà „monta” )

 

VII.         Igazodás:

-          pj

-          fj

-          kj

-          Kinga

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.