Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


13.tétel

2009.10.23

13. Tétel
A nyelvi szintek; Az egyszerű mondat részei, felépítése
Feladat: Elemezze a következő mondatot mondatrészek szerint, majd készítse el az ágrajzát! ( Kora tavasszal a halászok sok halat fogtak ki a tóból. )

 

A szószerkezetek

 

1.       ) Hozzárendelő szószerkezet:

-          predikatív

-          Jele: A    Á

-          Alany és állítmány között fellépő kapcsolat; kölcsönösen feltételezik egymást ( ha nincs alany, vagy állítmány, akkor lóg a levegőben a dolog… )

-          Nincs olyan nyelvi mondat, ahol ne lenne alany, illetve állítmány

 

 

2.       ) Alárendelő szószerkezet ( ÁGRAJZOT!!!!! )

 

 

 

3.       ) Mellérendelő szószerkezet: azonos mondatrészek között fennálló logikai kapcsolat, amiknek azonos a fölérendelt tagjuk. ( ÁGRAJZOT RAJZOLNI!!!!!!!! )

 

 

 

Az állítmány

 

Az állítmány az a mondatrész, amellyel az alanyról megállapítunk valamit.
Kérdőszavai: Mit állítok? Mit csinál? Mi történik? Mi cselekszik?
Jele: Á
Jelölése: =
Szófajai: leggyakarabban ige / ha ige van a mondatban TUTI állítmány! /
à lehet: melléknév: pl.: porhanyós
                 számnév: A kevés is sok.
                  segédige, létige
1.) Igei állítmány: az állítmány szófaja ige
2.) Névszói állítmány: az állítmány szófaja névszó
3.) Névszói igei állítmány: az állítmány egy névszó plusz ige
4.) Meteorológiai állítmány: esik, fúj ( a szél ), hull, havazik…

 

 

 

 

Határozók

 

Cselekvés, történés-állapot, létezés helyét, idejét, módját, állapotát, okát, célját, eredetét, eredményét, társát, számát, részét, hasonlítását, fokát-mértékét, v.minek a vonzatát ( állandó határozó ), v-mihez képest való viszonya: tekintet ( számállapot )

à Helyhatározó:az állítmány helyét, valahonnan valahova való tartozását
                              fejezi ki.

               Kérdőszavai: Honnan? Hol? Hová? Meddig?

               Jele:

               Kifejező eszközei: ragos főnév, határozó szó ( itt, ott )

- irány hármasságot jelöl
- a névutóval együtt összetett helyhatározót alkot
-a névelő mindig hozzátartozik a határozóhoz!

 

à Időhatározó: az állítmány idejét, időtartamát határozza meg.

               Kérdőszavai: Mikor? Mióta? Meddig?

               Kifejező eszközei: Ragos főnév, határozó szó ( reggel, tegnap este ),
                                           névutós névszó

               Jele:

 

àMódhatározó: az állítmány módját fejezi ki; a cselekvés befolyásának
                              módját fejezi ki

               Kérdőszavai: Hogyan? Mi módon? Miként?

 

àTekintet határozó: az alany cselekvése feltételéhez kötött; elvont fogalmat vagy cselekvés
                                       folyamatot jelöl.

               Kérdőszavai: Milyen tekintetben? Milyen formán?

               Jele:

               Kifejezőeszközei: jóformán, annak tekintetében, annak lehetőségeként

 

àSzámhatározó: számot, mennyiséget fejez ki; a cselekvés gyakoriságát fejezi
                             ki

               Kérdőszavai: Hányszor? Mennyiszer? Hány alkalommal? Milyen
                                    sűrűn/gyakran?

               Jele:

               Kifejezőeszközei: ragos tőszámnév( ötször, hatszor ), ragos határozatlan
                                         számnév ( sokszor, néhányszor ), határozószó ( sokat,
                                         sűrűn, általában )

 

àFok-,mérték határozó: a cselekvés gyakoriságát, fokát, mértékét határozza meg

               Kérdőszavai: Milyen fokban? Milyen mértékben? Mennyire?

               Jele:

               Kifejezőeszközei: toldalékos ragos főnév ( tengernyi virág nyílt a réten )
                                              határozószó

 

àÁllandó határozó: vonzathatározónak is nevezik, hiszen külön kérdőszava nincs

 

 

 

             Jelzők

 

A jelző megjelöli alaptagjának minőségét, mennyiségét, birtokosát illetve utólag értelmezi azt.

Négy féle jelző van: minőség-, mennyiség-, birtokos-, értelmező jelző

Jelölésük ( sorrendben ):

Ahány jelző található a mondatban, annyi jelzős szószerkezetet lehet létrehozni. A jelző mindig bővítmény, sosem fő mondatrész. A jelző a fő mondatrészek közül csak az alanyhoz, vagy a névszói illetve névszói-igei állítmányhoz kapcsolódhat. IGEI ÁLLÍTMÁNYHOZ JELZŐ SOSEM KAPCSOLÓDHAT!!!!

àMinőségjelző: kifejezi jelzett szavának tulajdonságát ( alakját, színét, nagyságát,
                               kiterjedését )

a.)    Minősítő jelző: tulajdonságot fejez ki

- kérdőszavai: Milyen? Mekkora?

- kifejezőeszközei: alap-középfokú melléknév, illetve melléknévi igenevek (pl.:vastag kolbász )

              b.) Kijelölő jelző:

                      - kérdőszavai: Melyik? Hányadik?

                      - kifejezőeszközei: sorszámnév, mutató névmás ( pl.:ezt a szefóst )

A MINŐSÉGJELZŐT NEM EGYEZTETJÜK SEM SZÁMBAN, SEM SZEMÉLYBEN A JELZETT SZÓVAL!

 

àMennyiségjelző: a jelzett szónak számát, mennyiségét jelöli meg

               Kérdőszavai: Hány? Mennyi?

               Kifejezőeszközei: határozott/ határozatlan tő/törtszámnév, számnévi
                                                       névmás, főnév ( ha számnévi értelemben használjuk-
                                                              pl.: zsáknyi baromság)
                                              melléknév ( pl.: számtalan, számos, összes )

NEM VESZI FEL A JELZETT SZAVÁNAK TOLDALÁKÁT!!!!

 

àBirtokos jelző: az alaptagban megnevezett dolog birtokosát jelöli meg

               Kérdőszavai: Kinek a…?, Minek a…?

               Kifejezőeszközei: birtokos névmások, birtok személyjeles főnév

àÉrtelmező jelző: az értelmező jelző értelmezi a cselekvést; a cselekvő személyét fejezi ki.
Gyakran tárgyragos névszóként szerepel, vagy tárgyrag nélkül.

a.)    Hátravetett értelmező jelző: pl.: Vettem pálinkát, szilvát.

b.)    Azonosító értelmező jelző: pl.: Niki, a volt lógós.

c.)     Klasszikus értelmező jelző: pl.: Fent, a dombon.

AZ ÉRTELMZŐ JELZŐ FELVESZI JELZETT SZAVÁNAK TOLDALÉKÁT!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.